A hatalom megszilárdítása:
Miután kihalt az Árpád-ház (1301) három trónkövetelő akarta megszerezni a magyar trónt ((Vencel cseh király, Ottó bajor herceg, és Károly Róbert) közülük ez Károly Róbertnek sikerült.
Ő az Anjou-házból származik, Dél-Itáliából érkezett Magyarországra.
A tényleges hatalom a "kiskirályok" (tartományurak) kezében volt, így a királyi hatalom megszilárdítása volt az első feladat.
Ebben támogatta őt a városi polgárság, a kis-és középbirtokos réteg és a papság.
Károly Róbert felszámolta a bárók hatalmát, a döntő összecsapásra pedig Rozgonynál kerül sor (1314), ahol legyőzte az Aba családot.
A bárók nem fogtak össze ellene, ezért lehetett sikeres Károly Róbert, mert így egyenként le tudott számolni ellenfeleivel.
Az utolsó tartományúr, Csák Máté volt, aki 1321-ben halt meg, ezután már senki nem veszélyeztette Károly Róbert hatalmát.
A híveinek inkább hivatalviseléshez kötött birtokot adományozott, amit bármikor visszavehetett, nem volt örökölhető, így nem alakulhatott ki olyan bárói csoport ami veszélyeztethette volna hatalmát.
Így kialakult egy hozzá hű bárói réteg.
Elterjedt a banderiális haderő alkalmazása, a főnemesek saját zászlajuk alatt vezethették saját csapatukat a király hadában. Ha nem voltak képesek saját bandérium felállítására, akkor a vármegyék bandériumaiban kellett katonáskodniuk háború esetén.
Támogatja a bányászat fejlődését:
- érdekeltté tette a földbirtokosokat új bányák nyitásában (a bányabér harmadát megkapták)
- kialakultak, és fejlődtek a bányavárosok. Európában a nemesfém (ezüst, arany) nagy része Magyarországról származott.
- a nemesfémmel való kereskedés királyi monopólium lett.
Értékálló pénzt hozott forgalomba:
- megjelent az aranyforint, ezüstdénár
- megszűnt az évenkénti pénzváltás, és az ebből eredő királyi haszon is (kamara haszna)
Új adó vezetett be a kapuadót:
- bevezette a harmincadvámot, amit a kereskedőknek a határon kellett fizetniük az áruk után,
- élénk kereskedelmi kapcsolat alakult ki Nyugat-Európával.
A térség legbefolyásosabb uralkodója lett, külkapcsolataiban is az ország gazdasági szempotjait igyekezett érvényesíteni.
1335-ben Visegrádon találkozott a cseh (Luxemburgi János) és a lengyel királlyal (III.Kázmér).
Bécset kikerülő kereskedelmi utat jelöltek ki, mert Bécs árumegállító joga sértette a magyar, cseh, lengyel kereskedők érdekeit.
A lengyel király trónörökösének jelölte ki Károly Róbert fiát Lajost.
Kibékítette egymással a cseh és a lengyel királyt.
Igyekezett déli irányba kiterjeszteni a magyar fennhatóságot.
Megszerezte Nándorfehérvárat és környékét.
Havasalföld megszerzése nem sikerült (vereséget szenvedett Basarabtól)
Kisebbik fia, András számára az eredeti Anjou államot Dél-Itáliát akarta megszerezni, ezért összeházasította unokatestvérével Johannával. (Felesége később meggyilkolta Andrást)
1342-ben halt meg, legidősebb fia, Lajos követte a trónon.
