I. István uralkodása és a koronázási jelvények

A koronázási jelvényegyüttes az első királyunk, Szent István óta nagy jelentőséggel bír, hiszen ezek a tárgyak alapvető kellékei voltak a királlyá avatásnak.
Talán elengedhetetlen szerepüknek köszönhető, hogy a mai napig megmaradtak kisebb nagyobb átalakításokkal.
A jelvényegyüttes tagjai közé tartozik a Szent Korona, a jogar, a palást, az országalma és a kard.
Az országalma aranyozott rézből készült, két félből összeállított gömb, tetején lemezes kettősszerkezettel. A gömbön elől és hátul is zománcozott háromszögletű címerpajzs van, az Anjou királyok címerével.
A koronázási kard a koronázási együttes legfiatalabb tagja. A XIV. században Velencében készülhetett. Pengéjén reneszánsz díszítés van, a kard hossza két és fél láb. A díszítése két emberalakot ábrázol, amik akár ötvösjelek is lehetnek. Középkori elődje egy csontmarkolatú viking kard lehetett.
A koronázási palást eredetileg bíborszínű, rozettamintás bizánci selyemből készült, színes selyem és aranyhímzéssel. Harang alakú, zárt miseruha volt, melyet elől felvágtak és megrövidítettek. 1031-ben ajándékozta Szent István és Gizella királyné a székesfehérvári Szűz Mária templomnak. Most félkör alakú. Az alsó rész két középső alakja a királyi párt Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja.
A buzogány alakú koronázási jogar őrzi a legősibb formát. Feje 7 cm átmérőjű hegyikristálygömb, filigrándíszes arany foglalattal. Hasonló mintázatú aranyozott ezüst borítású egyenes nyél tartozik hozzá. A kristálygömböt 3 metszett kuporgó oroszlán díszíti.
István 997-ben került hatalomra,akinek első feladata Koppány és Ajtony legyőzése volt. István fejezi be az ország egyesítésének folyamatát.
Istvánt 1001.január 1-én koronázta meg Asztrik apát zárt koronával Esztergomban.
István, ellenfelei legyőzése után, hozzákezd az ország területi egységének létrehozásához
Létrehozza a királyi vármegyéket, élén az ispánnal. Központja a király vár, benne a várkatonák, várjobbágyok és a várnépek. Az ispán feladata az adószedés,  a bíráskodás, a király akaratának érvényesítése és a hadseregszervezés.
A vármegyéken kívül voltak még királyi, hercegi és hercegnői udvarházak, bennük szolgálók, élén az udvarispánnal. Feladatuk az élelemmel való ellátás volt.
István idején 40-44 vármegye és 24 határmegye létezett a frank állammintájára.
István elrendelte 10 falunként 1 templom építését.
Bevezette az egyháztizedet, létrehozta a püspökségeket, az érseki rangot, a főkegyúri jogot ( az egyházi vezetők kijelölésének jogát) és apátságokat hozott létre.
Létrehozta a királyi tanácsot.
Törvényeiben védte a magántulajdont és a szabadokat, eltörölte a vérbosszút és bevezette a vérdíjat.
Külpolitikája védekező jellegű volt. Egyetlen harca 1030-ban volt, amikor II. Konrád támadását verte vissza.
István még életében kijelölte utódját, Oseoló Pétert, mivel nem tudta érvényesíteni a primegenitúra jogát.