Első ipari forradalom
Az első ipari forradalom 1740 és 1850 között zajlott le, először Nagy-Britanniában majd egész Európában.
A termelés eszközei a gépek, a gépek energiaforrása a gőz. Legfőbb szállítóeszköz pedig a gőzmozdony volt.
Így kialakult a gépgyártás, illetve a gépekkel való kereskedelem. Az ipari forradalom csak azokban az országokban alakult ki, ahol már megvolt az üzemszerű termelés előfeltételei, a manufaktúrák, valamint a vállalkozók kezében nagy összegű befektethető pénz, vagyis tőke van.
Az ipari forradalom kibontakozásának folyamata
Az ipar átalakulása a manufaktúrákból gyárakká, először a textiliparban történt meg.
A magyarázat az, hogy a textilipar gépesítése volt a legolcsóbb, és a befektetés is e miatt gyorsan megtérült.
A textilipar átalakulása után a gőzgépek gyártása, a vaskohászat, végül a sokféle munkagép (pl. esztergagép) gyártása vett nagy lendületeket.
Híres feltalálók: James Watt (gőzgép), Stephenson (gőzmozdony), Fulton (gőzhajó), Hargreaves (fonógép, az ún. fonó Jenny)
Az első ipari forradalom következményei
Mivel az ipari forradalom először Angliában bontakozott ki, az ipar termelését, haderejét, politikai erejét tekintve a világ vezető állama volt.
Az ipari forradalom járulékos elemeként fejlődik ki a higiénés kultúra, sikerült gátat vetni a nagy járványoknak, e mellett pedig javul a lakosság élelmezése is. A tömegtáplálék a burgonya lett.
Csökkent a halálozás szám, így népességnövekedés következett be.
A lakosság a faluból a városba vándorolt munkát keresni, és a parasztból vagy kézművesből gyári munkás lett.Kialakultak a zsúfos, füstös nagy iparvárosok
Társadalmi következmények
Az ipari forradalom létrehozza a munkásság hatalmas tömegét.
Új osztály keletkezik, ugyanakkor kialakul a tőkével rendelkező, a tömegtermelést irányító tőkésosztály.
A munkabér nagyon alacsony volt, különösen a nőknél volt ez érezhető. A fonó-és szövőgyárakban a hulladékok összeszedésére 6-10 éves gyerekeket dolgoztattak. Kicsi termetüknél fogva bányákban is alkalmazták őket.
Az ipari forradalom politikai következményei
A munkásság teljes kiszolgáltatottságában először a gépek ellen fordult. Azt tapasztalhatta ugyanis, ha a gépek érkeznek az üzembe, sok munkást elbocsátanak.
Ezért sok helyen óriási kalapácsokkal zúzták össze a gépeket.
A XIX. század eleje a gépromboló mozgalom korszaka volt.
Több helyen spontán fegyveres felkelésre is sor került.
A munkásság ebben az időben szervezetlen volt, mindenféle érdekképviselet nélkül dolgoztak.
Nem csak szociális értelemben voltak kiszolgáltatottak, hanem politikai értelemben is: a munkásságnak nem volt választójoga.
Második ipari forradalom
1850 után nagy lendülettel fejlődött a tőkés világgazdaság.
Lényeges változás volt: - új anyagok (műanyag, acél) jelentek meg,
- új energiaforrásokat használtak (kőolaj, elektromosság)
- gépesítés és munkamegosztó térnyerése
Fejlődött az acélgyártás is. Beindult a műanyag, alumínium, üveg, papír, gumi, cement és kerámia tömeggyártása.
Kialakult a petrolkémia, a kőolaj vegyészet.
1876-ban Nicolaus Otto feltalálta a négyütemű motort.
1898-tól Henry Ford futószalagon gyártotta az autókat, melynek karburátorát Csonka János fejlesztette ki, és a főkonstruktőr Galamb József volt.
1900-ban Zeppelin feltalálta a kormányozható léghajót.
1903-ban a Wright testvérek feltalálták a motoros repülőt.
Rendkívüli gyorsasággal terjedt az elektromosság világszerte.
Feraday felismerte az elektromágneses indukciót, Jedlik feltalálta a dinamót, elterjedtek a villamos motorok.
A legnagyobb feltaláló Edison volt, aki több mint 1000 találmányával forradalmasította az elektromosságot.Ő alkotta meg a szénszálas izzót, és a fonográfot is.
1881-ben üzembe helyezték az első közszolgálati villamos erőművet.
1840-ben Morse feltalálta a távírót.
1876-ban Belle a telefont találta fel.
Puskás Tivadar építette meg az első telefonközpontot.
Hertz felfedezte az elektromágneses hullámokat, amivel megteremtette a rádiózás alapját.
A mezőgazdaság is gyökeresen átalakult.
Megjelentek a műtrágyák. Elkezdték használni a cséplőgépeket és a traktort.
Talán a hadiipar fejlődött a leggyorsabban.Feltalálták a gépfegyvert, és a dinamitot. Növelték az ágyúk hatótávolságát.Tankokat és vadászgépeket kezdtek gyártani.
Alkalmazták a vegyipar találmányát is. pl. harci gáz.
A második ipari forradalom alapvetően átalakította az európai társadalmat.
Míg nyugaton a középréteg irányította az államot, addig keleten torlódott társadalom alakult ki, ugyanis jelen voltak a feudális maradványok (jobbágyság, nemesség), és a tőkés elemek is.
Kialakultak világszerte a monopóliumok.
Egyes vélemények szerint a második ipari forradalom napjainkban is zajlik, ugyanis az élet minden terén a tökéletesítésre törekednek.
Fő cél lett a magas hatásfok, kicsi tömeg és olcsó ár, hogy a terméket mindenki megvásárolhassa.
Rohamosan fejlődik a közlekedés és a távközlés.
Egyre inkább alkalmazzák a napenergiát.
Törekednek a környezetszennyező anyagok mellőzésére.
