A magyar nép eredete
A hongoglalás előtt a Kárpát-medencében éltek az avarok az Alföldön és a Tisza entén.
800-ban a frankok támadása verte szét az avar törzsszövetségeket. Az
Alföld nagy része és Erdély bolgár uralom alá tartozott a honfoglalás
előtt. Ezen kívül elszórtan értek kelták, hunok, germán törzsek, frankok
és szlovákok is.
Honfoglalás
A magyarok Etelközből több zsákmányszerző hadjáratot indítottak gazdag ajándékok fejében.
894-ben Bölcs Leó szövetségeseként legyőzték a bolgár cárt Siemont.
A sikeres hadjáratot követő évben nagyerejű támadás érte a magyarokat. A
besenyők nem portyáztak hanem teljes erejükkel és egész népükkel
zúdultak őseinkre. Igy indult meg 895-896-ban a honfoglalás Árpád
vezetésével a Vereckei,-Tatár, illetve a Békás szoroson.
A X. század elejére egész Kárpát-medence a magyarok kezére került.
902-ben a morva állam maradványait verték szét, 904-ben tőrbe csalták és
megölték Kurszánt, 907-ben a bajorokat győzték le Pozsony közelében.
A honfoglalás után i kalandozások, államalapítás
A leggyakrabban megjárt vidékek az Észak-Itália, Bajorország,
Szászország volt, de eljutottak Dél-Itáliába, Franciaorszába, sőt
átkeltek a Pireneusokon is.
Az elsődleges cél a zsákmányszerzésé volt.
A sikeres hadjáratok titka a nomád harcmodor volt. A több évig tartó seregjárások összefogásra serkentették a Nyugat népeit.
I. Henrik 9 évi adófizetéssel vásárolt békét a magyaroktól, és az eltelt időt erőgyűjtésre használta fel.
933-ban veresége mért a magyarokra Merseburgnál.
955-ben I. Ottó mért döntő csapást Ausburgnál, ami a kalandozások végét jelentette.
Árpád utódai a nomád öröklési rend értelmében követték egymást, vagyis
mindig a nemzetiség legidősebb férfi tagja örökölte a hatalmat.
Így került a fejedelmi székbe Árpád dédunokája Géza fejedelem, aki 972-ben vette át az ország irányítását.
Géza létrehozta a szolgáló falvak rendszerét, melyek adóiból próbálták fenntartani a fejedelemséget.
A fejedelem egyre jobban kiterjedt a törzsekre.
A környező országokkal dinasztikus kapcsolatokat hozott létre, lányait a
környező fejedelmekhez adta, Velence, Lengyel, Bolgár fejedelemhez és
Aba Sámuelhez.
Géza létrehozta a primogenitúra öröklődési rendszert, azaz az első szülött fiú örökli a hatalmat.
Géza után 997-ben fia, István került hatalomra, akinek első feladata
Koppány és Ajtony legyőzése volt. István fejezi be az ország
egyesítésének folyamatát.
Istvánt 1001. január 1-n koronázta meg Asztrik apát zárt koronával
Esztergomban. István ellenfelei legyőzése után hozzákezd az ország
területi egységének létrehozásához.
Létrehozza a királyi vármegyéket, élén az ispánnal.
Központja a királyi vár, benne a várkatonák, várjobbágyok és a várnépek.
Az ispán feladata az adószedés, a bíráskodás,a király akaratának
érvényesítése és a hadseregszervezés.
A vármegyéken kívül voltak még királyi, hercegi és hercegnői udvarházak,
bennük szolgálók, élén az udvari ispánnal. Feladatuk az élelemmel való
ellátás volt.
István idején 40-45 vármegye és 24 határ vármegye létezett a frank állam mintájára.
István elrendelte 10 falunként 1 templom építését.
Bevezette az egyháztizedet, létrehozta a püspökségeket, az érseki
rangot, a főkegyúri jogot, (az egyházi vezetők kijelölésének jogát) és
apátságokat hozott létre.
Létrehozta a királyi tanácsot is.
Törvényeiben védte a magántulajdont, eltörölte a vérbosszút, bevezette a vérdíjat.
Külpolitikája védekező jellegű volt.
Egyetlen harca volt 1030-ban, amikor II.Konrád támadását verte vissza.
István még életében kijelölte utódját, Orseoló Pétert, mivel nem tudta érvényesíteni a promogenitúra jogát.
