Hunyadi Mátyás 1458.februárjában vette át az ország kormányzását.
Mátyás 1458 nyarára országgyűlést hívott össze, ahol megerősítette a nemesség jogit.
A nemességből emelt maga mellé új bárókat (Szapolyaiak, Báthoriak).
Hunyadi Mátyás fő célja kezdetben: - az ország függetlenségének megőrzése és - saját hatalmának megteremtése volt.
Szilágyi Mihályt lemondatta a kormányzóságról, e mellett leváltatta Garai Lászlót a nádori, Újlaki Miklóst pedig az erdélyi vajda tisztségből.
A mellőzött főurak ligát szerveztek ellene, és a koronát III. Frigyes német királynak ajánlották fel.
Mátyás az összeesküvést könnyedén felszámolta, a ligát fölbontotta, Frigyes seregét pedig legyőzte.
A koronát csak 1463-ban kapta vissza 80 ezer forintért, azzal az ígérettel, hogy Mátyás halála után trónörökös hiánya esetén a magyar királyi cím a Habsburgokat illeti.
Ekkor számolta fel Mátyás a Felvidéket kezében tartó huszita zsoldos Giskra hatalmát, akinek délvidéken adott birtokot, kitűnő katonáit pedig zsoldosként fogadta fel.
Megállította délen a török előrenyomulást, Jajca (1463) és Szrebernyik (1464) elfoglalásával.
Majd 1464-ben a visszakapott koronával megkoronáztatja magát, ezzel fejeződött be hatalmának megszilárdítása, törvényesítése, azaz uralkodásának első szakasza
Mátyás 1465-71 között teljes erejét a központi hatalom megszilárdítására fordította.
A bárókból álló királyi tanács szerepét fokozatosan csökkentette, a tényleges döntések színhelye a kancellária lett.
Főbb tisztségekbe saját, hozzá hű embereit ültette, akik között nagybirtokos és köznemes egyaránt volt.
A kancelláriában olyan embereket alkalmazott akik megfelelő szaktudással rendelkeztek (Vitéz János) és hajlandóak voltak a királyi akaratot végrehajtani.
Átszervezte az igazságszolgáltatást is, új állandó bíróságokat hozott létre, élén egy királyi hivatalnokkal.
Munkáját a királyi mégis gyakran ellenőrizte, olykor maga Mátyás ült a legfőbb bírói székbe, vagy utólag felülbírálta a döntéseket.
Gyakran az adókat több évre előre megszavaztatta, rendeletekkel kormányzott.
Központosított uralmának anyagi alapjait az új adórendszerrel teremtette meg.
Kibővítette a királyi kincstár adót, amelyet már az adózás alól felmentetteknek is fizetnie kellett.
A kapuadó helyett bevezette a házanként fizetendő kémény-vagy füstpénzt és rendszeressé tette a rendkívüli hadiadó beszedését.
Jövedelmének fele a jobbágyoktól, míg másik fele a családi-királyi birtokaiból, a városok adóiból és a regálékból származott.
A jövedelmek behajtásáról a királytól függő, kincstartóság gondoskodott.
Hivatalnokrendszert épített ki és állandó zsoldoshadsereget állított fel.
A közismert "fekete sereg" amely zömében csehekből és lengyelekből állt, háború idején 15-20 ezer főből állt.
Mátyás, kora legnagyobb hadvezérei közé tartozott, felismerte a tüzérség jelentőségét, alkalmazott ostromtornyokat, ám sikereit főként gyors helyzetfelismerő képességének és merészségének köszönhette.Aktív hódító külpolitikát folytatott.
A török elleni védekezésre rendezkedett be, hódító szándéka pedig nyugat felé fordult.
Kialakította a déli végvárrendszer második belső vonalát és a végvárak mögötti vármegyék élére kapitányokat állított, központosította a védelem erőit.
Ez a védelmi rendszer uralkodása alatt végig szilárdan állt. Személyes tekintélyének növelése miatt törekedett a német-római császári és más uralkodói címek megszerzésére.
Ezek az okok vezették a nyugati harcokhoz, amelyeket először cseh ország felé volt apósa (Podjebrád György) ellen folytatott (1467-79).
Ekkor elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, sőt 1469-ben a cseh főurak egy része királynak is megválasztotta.
Közben Magyarország ellen fordultak a környező államok, és e miatt 1477-től zajlanak az osztrák háborúk III. Frigyes császár ellen.
Mátyás erőfölénnyel megmutatkozik több nagy vár elfoglalásában. (1485-Bécs, 1487-Bécsújhely) és Alsó-Ausztria ill.Stájerország megszállásában is.
Bécsbe tette át birodalma székhelyét, azonban mikor 1486-ban nem őt, hanem Frigyes fiát Miksát választják császárrá, összedőlnek nagyszabású tervei. Utolsó éveiben a trónutódlás kérdése is nyomasztólag hatott rá, s mivel két házasságából sem született törvényes fiú örököse, törvénytelen fiát Corvin Jánost szemelte ki utódjának.
Később azonban mások is jelentkeztek a magyar koronáért, (özv.Beatrix királyné, Habsburgok, Jagellók) miután 1490-ben Bécsben váratlanul rejtélyes körülmények között elhunyt.
Uralkodása a magyar reneszánsz kultúra fénykora volt.
Nápolyi felesége (Beatrix) révén neves itáliai humanista írók, tudósok terjesztették a reneszánsz eszméket a visegrádi, budai királyi palotába.
Mátyás művészet pártolását bizonyította híres könyvtára, amely 2500 kötetével a római pápáéval vetekedett.
A visegrádi 350 szobás palota, a különleges vörös márvány szökőkút, a díszudvarok, ámulatba ejtették a külföldieket, és azt az érzést kelthették, hogy a magyar műveltség közel áll az európai élvonalhoz.
